Hatodik rész

 Mikor odaértünk New Yorkba, egyből befutottam a hotelbe, és ledőltem az ágyra sirni.- Elnézést, ez nem az Ön szobája - szólalt meg egy repülő ribanc.
- Muteoljalak vagy elkussolsz?- förmedtem rá - Admin vagyok kurva anyád!- mondtam, majd kifutott a szobából.
 Elaludtam, majd volt egy furcsa álmom...

 . . .

 Ma van az első napom az EmpireSchool suliban. Nagyon izgulok.
- Látom az arcodon az izgulást. Nyugi - nyugtatott apa.
- Jól vagyok - mondtam, majd leparkolt az iskola előtt.
 Kiszálltam a kocsiból, vettem egy mély levegőt, majd lépkedni kezdtem az iskola felé.
- A haleledeledet itt hagytad!- szólt utánam apu, amit nem csak én hallottam meg. Egy csapat tini ment el mellettem. Kiröhögtek.
- Kösz, apu!- mondtam neki, majd bementem az iskolába, onnan az osztályomba.
- Hé, figyeljetek, itt van a haleledeles gyerek!- mondta egy barna hajú lány, mire a körülötte lévő társaság röhögött. Keservesen leültem a helyemre, majd vártam a csengőre.
- Te egy hal vagy?- kérdezte az egyik lány, akinek türkizkék a haja és teljesen feketében volt.
- Nem, miért?- hazudtam.
- Mert kilóg a farkad a nadrágodból - mutatott a lábszáram mellé.
- Igen, én egy hal vagyok, de légyszi ne mond el senkinek - könyörögtem.
- Bunny, ez tényleg egy hal!- orditott, mire becsengettek. Hála az égnek.

 Az osztályfőnökünk (aki egy polip) hamar befejezte mondanivalóját, majd hazaengedett minket.
- Hé!- szólt utánam valaki egy kellemes hanggal, mire megfordultam - Újnak tűnsz, mi a neved?- kérdezte.
- Sámuel. Vagyis, Asterix. Azaz Asterix111 - mondtam.
- Én Larry. Leszünk legjobb barátok?- kérdezte.
- Lehetünk, de most mennem kell - mondtam, majd hazamentem.